A plébánia épület

A plébánia a templom udvarában található. 2017-ben a Püspökség felújította, egyszerű, de komfortos infrastruktúra várja az embereket, kis közösségeket, hogy helyt adjon találkozásra, foglalkozásokra, csendes töltődésre. Az emeleten van a pap lak. Az alsó részen van közösségi szoba, iroda, teakonyha, mosdó. Általában itt történik az ügyintézés, keresztelési felkészítő, jegyesoktatás, klubfoglalkozás, alkalomadtán értekezletek, papi találkozók. Itt van lehetőség filmezésre, beszélgetésre – imára, volt, hogy szűkösen ugyan, de 19-en voltunk jelen!

A szolgálat helye

A „székhely” ugyan Görcsöny, de sok falu tartozik hozzá, melyek szolgálatát el kell látni. Most Babarcszőlős, Baksa, Bogádmindszent, Bosta, Görcsöny, Hegyszentmárton, Kisdér, Ócsárd, Regenye, Siklósbodony, Szilvás, Szőke, Téseny, Tengeri falvakról beszélünk, de ezek száma változik, 2019-ben például hozzá csatolták Vajszlót és az ahhoz tartozó 13 falut is. Így sajnos az itt szolgáló pap nem csak az itt élőkre koncentrál, iskolára, szociális otthonra, családosokra… hanem egyéb helyeken is igyekszik megfelelni az elvárásoknak. (Legyünk őszinték, így kevesebbet tud adni magából a lelkipásztor, joggal hiányolhatják őt.)
Igazán hálás vagyok, mert a munka nem egyedül az én vállam nyomja, vannak rendszeres szolgálattevők, támogatók, és megélhettem, hogy egy adott feladathoz többen jelentkeztek, és segítettek a megoldásban! Köszönöm nekik!

Miben tud partner lenni a pap?

Természetesen nem egyetlen személytől függ minden, de mégis ő tud mozgásba hozni, koordinálni, vagy mások kezdeményezését felkarolni.
Elsősorban az emberek üdvösségét kell szolgálnia! Hiszen az egyház nem egyszerűen jótékony szervezet, vagy hagyományőrző egylet. Nem a helyi élet sokszínűségéért szervez programokat, nem mentálhigiénés szakszolgálat, és nem is műemlékvédő.
Hiszek az Isten létében, s hogy az embereknek nem csak a sírig tart a pályájuk. Az a küldetésünk, hogy megtanuljuk szeretni egymást és önmagunkat, és a különbözőségek ellenére a tisztelet légkörében egymást kiegészítve mind bensőségesebb közösséggé váljunk. Annak ellenére, hogy ez a korlátaink miatt „álomkép”, mégis ebbe az irányba törekszünk, mert ha ennél kevesebb a célkitűzés, az már nem is méltó az emberhez! Fel akarjuk éleszteni egymásban ezt az emberi nemességet és tettekkel igyekszünk megvallani, hogy érdemes ezért áldozatot hozni.
Hiszem, hogy az embernek van lelke, és ez az a „motor”, ami előreviszi, amiért próbál békés és szeretettel teli lenni a családjában, munkahelyén, felebarátai között. Ezen múlik a harmóniája, önmaga elfogadása, a kihívásokkal, szenvedésekkel való megküzdésének sikere. Ha ez az erőforrás kimerül, vagy megmérgeződik… azt fájdalmasan éli meg mindenki, végső soron maga az egész társadalom.

E-képpen a pap nem a „megoldások tudója”, nem a mindenben jártasabb bölcs, és még csak erkölcsi fedhetetlensége sincs, hogy emiatt legyen szószóló! Hanem maga is olyan kereső ember, aki tapasztalja a bukást, és az örömet, de még inkább: mások élet tapasztalatának összegyűjtője, ezért érzékenyebb lehet a meghallgatásban, türelmesebb a kísérésben, odaadóbb a bátorításban. Próbál együtt élni azokkal, akiket kísér, nem megítélve, vagy elvárásokkal terhelve őket. Ugyanakkor lelkesít, reményt ébreszt, visszatükrözi a másik egyediségét, jóságát, erényeit, hogy jobban bízzon magában, merje elhinni az értékességét. Nem válaszokat ad, vagy kész ötletet, inkább közösen gondolkodnak, tanácsaival, meglátásaival csak a döntés érlelését mozdítja elő, de azt rábízza az emberre. Arra azonban figyel, hogy eközben ne csak az önös érdek, vagy kényelem jelenjen meg, hanem a tágabb, egyetemes szeretet, ahogy azt a Szentírásból és az egyház hagyományából ismerjük. Mondhatjuk úgy, keressük, mi lehet Isten szándéka?

A fenti kísérés egy bensőséges, bizalmi viszony, amihez idő kell, és kölcsönös nyitottság. Elismerem, hogy ez ritkaságszámba menő, de állítom, hogy ha megvalósul, akkor nagy segítség.
A mindennapokban könnyebben „érthető” a szentmisék, ünnepek, keresztelés, szentgyónás, beszélgetés, temetés, házszentelés, jegyesoktatás, esketés. Felnőttek felkészítése keresztelésre, áldozásra, bérmálkozásra. Idősek, betegek látogatása kérés szerint. Szociális otthonokban közös imádságok. Hittanok, előadások, nyári táborok, eseti kirándulások, zarándoklatok. Családlátogatás, közösségi programok, egyházmegyei eseményekbe való bekapcsolódás. Egyedi kérések teljesítése, adományozás, erőforrásaink felkínálása a rászorulók megsegítésére. És nem utolsó a „gondnoki” feladat, a templomok, kápolnák és plébánia rendezése, karbantartása.

Miben várok segítséget?

Talán legelőször is a nyitottságot kérem. Sem úr nem vagyok, hogy féljenek tőlem, sem nagy tudású ember, aki előtt zavarban kell lenni. Már rég nem égettem boszorkányokat, keresztes hadjáraton sem voltam, és más felekezetű lelkipásztorokkal is békében élek. A mai egyház sokat alakult fejlődött azóta, legyenek hát bizalommal!
Másodsorban azt kérném, hogy merjék jelezni, ha valamiben (elsősorban lelki kérdésekben) elakadtak, társra volna szükségük. Mi történhet legrosszabb esetben? Annyi, hogy nem tudok segíteni. Jó esetben pedig lehet valami kis előrelépés…
Harmadsorban azt kérem, hogy merjék jelezni, ha tudnak valakiről, aki bajban van, legyenek összekötők! Volt már úgy egy másik szolgálati helyemen, hogy egy néni fázott, mert fát ugyan vett, de nem tudta felvágni. Vagy valaki a gyászába süllyedt a temetés után hónapokkal is, és jól esett neki a látogatás és beszélgetés. Vagy beteg volt, és vágyott a lelke egy kis figyelmességre. Természetesen nem a családba akarok furakodni, csak kiegészíteni szeretném az ő odaadásukat.

Két dologban azonban kifejezetten önökre vagyok utalva.
Egyfelől a közösség sok embert feltételez, tehát a személyére, a szolgálatára van szükségem, az ötleteire és képességeire. Mindegy, hogy a templomi imában segít (énekel, olvas, stb.), az egyéb alkalmakon segít (adventi gyertyagyújtástól kezdve a gyerektáborig), vagy vállalja olykor az idősek, magányosak látogatását… Összegyűjthetjük és becsatornázhatjuk a sok jóságot, ami önökben rejlik. Elképzelni lehet „bármit” (keresztény baba-mama klubot, férfi-kört, irodalmi társaságot, jótékonykodó kört, stb.), a kivitelezéshez a bátor jelentkezők kellenek.
A másik dolog, amit idehozok: az anyagi támogatás. Régen a plébániai hívek adományai és perselybe dobott forintjai fedezték az összes kiadást (rezsi, fenntartás, működés, juttatások). Ma ennek nagy részét a központi támogatás kiváltja, de még így is szükség van a jóindulatú emberek anyagi segítségnyújtására. Ezt lehet személyesen (nálam például), de történhet átutalással is (10701214-68304830-51100005 Görcsönyi Római Katolikus Plébánia. Közleménybe írják be, kérem: adomány)
Tudom, hogy sokan segítenek, úgy is, hogy templomba nem járnak, de egyetértenek azokkal az erőfeszítésekkel és munkával, amit vállalunk. Köszönöm is minden jótevőnknek ezt a bizalmat!

Elérhetőség

Nincs kijelölt ügyfélfogadási idő. Előre egyeztetve azonban próbálok alkalmazkodni, bátran keressenek, üzenjenek!
Porpáczy Attila (+36 20 947 8743) email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Messengeren is elérhető vagyok. Posztok, aktuális hírek és miserend az Egyházközség Görcsöny facebook oldalon is található!