1. Önkormányzati hatósági ügyek
(polgármester vagy képviselő-testület hatásköre)

Az önkormányzat www.njt.hu oldalon elérhető pénzbeli és természetben nyújtható szociális, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelete. Az abban foglalt települési támogatás igényléséhez szükséges kérelem nyomtatvány személyesen a polgármestertől, vagy a Regenyei Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélszolgálatáról, vagy elektronikusan a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címről igényelhető.

2. Államigazgatási hatósági ügyek:
(jegyzői hatáskörök)

2.1 Adóügyek

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsz tv.) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcsolatának általános szabályait, továbbá az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésével kapcsolatos rendelkezéseit tartalmazza. Az Eüsz tv. 1.§ 17. b) pontja alapján a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal elektronikus ügyintézést biztosító szerv, amely 2018. január 1. napjától köteles az ügyek elektronikus intézését az E-ügyintézési tv-ben meghatározottak szerint biztosítani. Az Eüsz tv. 9.§ (1) bek. a) és b) pontja alapján 2018. január 1. napjától elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője. Felhívjuk a tisztelt adófizetőink figyelmét, hogy 2018. január 1-jét követően a gazdasági társaságok, az egyéni cégek és az egyéni vállalkozók kizárólag elektronikus úton indíthatnak adóigazgatási eljárást!

2.2 Általános igazgatás

2.2.1 Birtokvédelem: A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
A birtokos az illetékes jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.
A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15, tolmács igénybevétele esetén 30 napon belül folytatja le. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

1. a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,
2. az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik. A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.
   Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
   Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Kizáró okok: Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

Milyen adatokat kell megadni?

A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:

1. a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
2. annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
3. a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
4. a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
5. a birtoksértés időpontjára történő utalást,
6. a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
   A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

3000 Ft eljárási illeték illetékbélyegen vagy banki átutalással történő fizetéssel

2.2.2 Hagyatéki eljárás: A hagyatéki eljárásban az öröklésre vonatkozó döntést a hagyaték leltározása előzheti meg. Ezt a leltározást többnyire az illetékes jegyző (illetve az általa megbízott ügyintéző) végzi. A leltározás sok esetben (pl. az örökösök között kiskorú van, akinek öröklési érdeke veszélyeztetve van, vagy a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan van) hivatalból történik, de előfordulhat, hogy a hivatalbóli leltározásra nincs ok, viszont valamelyik öröklésben érdekelt személy fontosnak tartja, hogy az örökhagyó vagyonát leltárba vegyék. Ebben az esetben a jegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatékot leltározza.

Ki jogosult az eljárásra?:

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet a hagyaték leltározása iránt.  Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság.

2.2.3 Hatósági bizonyítvány kiadása: Ha az ügyfél kéri, a hatóság hatósági bizonyítványt ad ki számára tény, állapot vagy egyéb adat igazolására. Ennek tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.

2.2.4 Hirdetmények:

Adásvétel esetén: A föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére az adásvételi szerződéseket felek általi aláírását követő 8 napon belül formanyomtatványon, közzétételi kérelmet kell benyújtani az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A Jegyző feladata, hogy felhívja a hiányosság pótlására a közzétételt kérőt (pl ha nem megfelelő példányszámban került benyújtásra az okirat). Meg kell tagadnia a közzétételi kérelem teljesítését, ha e felhívásnak az ügyfél nem tesz eleget, vagy a kérelem nem az eladótól származik. Több föld egybefoglalt vételáron történt eladására csak akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.

A Jegyzőhöz 4 eredeti példány szerződést kell benyújtani, melyből 1 példánynak biztonsági papíron kell készülnie. A kifüggesztésre kerülő egyik, nem biztonsági papíron készült szerződést anonimizálva kell kifüggeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, mégpedig az alábbiak szerint: a név, felek címe és állampolgársága kivételével a személyazonosító adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A kifüggesztett okiratra záradék is kerül, ami tartalmazza a kifüggesztés időpontját és az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, azzal a felhívással, hogy e határidő jogvesztő. Ezzel egy időben elektronikus tájékoztatás is megtörténik a www.magyarorszag.hu-n. A jognyilatkozat megtételére nyitva álló 60 napba nem számít bele a kifüggesztés és a levétel napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel (pl:hétvége, ünnepnap), úgy a határidő a következő munkanapon jár le. Ebben az esetben a levétel napja is tolódik, amely a lejárat napját követő munkanap. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen, mely sorrend, annak mely ranghelyén gyakorolja jogát, illetve a földforgalmi tv.13-15. §-aiban felsorolt nyilatkozatokat. A Jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adásvételi szerződések eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, és egy időben tájékoztatja az eladót is.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:

Adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem /formanyomtatvány/; 4 db eredeti adásvételi szerződés (1 biztonsági papíron)

Haszonbérleti szerződések hirdetmény útján történő közzététele: A haszonbérleti szerződés aláírását követő 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni. A jegyző részére 3 eredeti példányban kell benyújtani, a közzétételi kérelemmel együtt. A haszonbérleti szerződéseknek nem kell biztonsági okmányon szerkesztettnek lenniük. A benyújtott haszonbérleti szerződés egyik eredeti példányán felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot, vagyis anonimizálni. A jegyző a kifüggesztett szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és az elő haszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal a felhívással, hogy e határidő jogvesztő. Ezzel egy időben elektronikus tájékoztatás is megtörténik a www.magyarorszag.hu-n. A jognyilatkozat megtételére nyitva álló 15 napba nem számít bele a kifüggesztés és a levétel napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munkaszüneti nap (pl: hétvége, ünnepnap), úgy a határidő a következő munkanapon jár le. Ebben az esetben a levétel napja is tolódik, amely a lejárat napját követő munkanap. A Jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződések eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, és egy időben tájékoztatja az eladót is.

A szerződések hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj és illetékmentes.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:

Haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem /formanyomtatvány/; 3 db eredeti haszonbérleti szerződés

2.2.5 Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése: A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.), a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban. Szolgtv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) tartalmazza a bejelentés és működési engedély alapján gyakorolható kereskedelmi tevékenységek folytatásának szabályait. Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet végezni bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén az illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően, üzletköteles termékek esetén jogerős működési engedély birtokában lehet.

A tevékenység típusától függően bejelentésre vagy engedélyre kötelezett a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó. Emellett a fontosabb változásokat is haladéktalanul jeleznie kell a hatóságunknak, amely nyilvántartást vezet a területén folytatott kereskedelmi tevékenységekről.

A bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység esetén (210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében felsorolt tevékenységek) a kereskedelmi tevékenység folytatója a tevékenység megkezdését megelőzően, a rendelet 1. számú melléklet A) részében meghatározott adattartalmú formanyomtatványon (ld. a képernyő jobb alsó sarkában) köteles a jegyzőnél írásban bejelenteni a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenységet.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékkörök esetében (210/2009. (IX.29.) Korm. a rendelet 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységek: pl.: tűz- és robbanásveszélyes termékek, festékek, lakkok, vegyszer, vegyi áru, lőszer, növény védőszer, állatgyógyászati termék forgalmazása) a működési engedély iránti kérelmet a vállalkozó a rendelet 1. számú mellékletének B) részében meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell a kereskedőnek a jegyzőnél benyújtania

2015. évi CCXXII. tv 9. § (1) bek. aa) pontja szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdálkodó szervezetek ipari és kereskedelmi kérelmeiket kizárólag cégkapun keresztül nyújthatják be hatóságunkhoz.

2.2.6 Vadkár: Az eljárás a károsult bejelentésére indul. Kötelező megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (vadkár). A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A vadkár megállapítását – amennyiben a földhasználó és a vadászati jogosult nem tud megegyezni – meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki, melynek költségeit a károsult földhasználó köteles megelőlegezni és azt jegyzői letétbe kell helyezni. (Vtv. 81/A. § l) pontja). A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.  A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás – ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is – költségeinek megfizetésére – eltérő megállapodás hiányában – a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás illetékköteles. A fizetendő eljárási illeték 3.000,-Ft, melyet illetékbélyegben kell a kérelem beadásakor leróni.

Minden ügyben az ügyintézés helye: Regenyei Közös Önkormányzati Hivatal Görcsönyi Kirendeltsége

• Cím: 7833 Görcsöny, Rákóczi u. 1.
• Tel: +3672 372 -215
• Központi e-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
• A Hivatal vezetője: Szauer Timea jegyző
• Az ügyfélfogadás rendje:
  • Hétfő:             8.00 – 15.30
  • Szerda:            8.00 – 15.30
  • Csütörtök:       8.00 – 12.00
  • Péntek:            8.00 – 12.00